"Teljességgel jogosan merültek fel kérdések a Heggyel kapcsolatban, amik főleg a hegyen belüli élet HOGYAN? kérdéskörét érintették.
Nem szeretnénk spoilerezni, de nagyon szívesen válaszolunk a felmerült, vagy fel sem merült kérdésekre, és szórunk szabálytalan időközönként információ morzsákat A HEGY világából. Akit komolyan érdekel a történet, és szeretné követni annak fonalait, hasznos háttér információkat tudhat meg, köztük olyanokat is, amiket talán csak érintőlegesen súrol majd a képregény..."
"Ha a Mag megáll forogni, a szív megáll dobogni.
S ha a fény kihuny aludni, a sötét nem fog hazudni..."
- mondóka vagy intelem a falba vésve.
MAG: -. Egy hatalmas gyárváros, mely egy óriási és ősi gépezet köré szerveződött. A gép eredetét senki sem tudja pontosan. Szívnek nevezik, és egymagában a Hegy elektromos és gőznyomás ellátásának mintegy 60%-át biztosítja. Az évszázadok alatt a szív köré hatalmas kiterjedésű, több szinten elfoglaló városkomplexum szerveződött, ennek összefoglaló neve: a Mag.
SZERVEZET: - A Hegyen belül régiók találhatók, melyek szinteket és a szinteken létező városokat foglalják magukban. A régiók mint például a temetőbarlangok egy központosított, de bizonyos elemeiben önállóan működő igazságszolgáltatási, ítélkezési, törvényhozási rendszerben működnek. Van azonban egy az összes régiót átfogó nyomozóhatóság, melynek tagja főszereplőnk Mózes is. Őket nevezik Marshalloknak.
ÉLET ÉS ÉLELEM: - A HEGYEN belül élnek ehető állatok és rovarok, ezeket állami és magán gazdaságokban tenyésztik. Régebben elterjedtek voltak a kertészetek is, azonban a NAGY KÉK JÁRVÁNY óta csak néhány, ellenőrzött, és egyházi kézben lévő kertészet működik, így a növények, zöldségek és gyümölcsök rendkívül drágák és ritkák.
HIT: - Az EGY HÁZA egy alapvetően militarista berendezkedésű vallási szervezet, akik a második vallásháború során jutottak nagy hatalomhoz. A történet kezdetén már szinte egyeduralkodó vallás a Hegyen belül, de ez nem csak őszinte követőiknek, de erőszakos terjeszkedésüknek, és radikális eszközeiknek is köszönhető, amire jó példa az inkvizíció intézménye is. Az egyik legfőbb inkvizítor Teo, akit doktor-mészárosnak is neveznek, és aki szintén főszereplő a történetben.
SENKIK: - Senkiknek hívják azt az emberi rasszot, vagy különálló fajt (nem tisztázott a történet elején), ami az ember hegyben élése végett, és vélhetően ezredévek alatt alakult ki. Egyesek mutációnak, mások járványnak tartják, a babonásabbak pedig megszállottságnak, és ezt a tévhitet erősíti az Egy Háza is, minek valós oka komoly kérdés lesz a történetben.
Mind a felvilágosult, mind pedig az egyszerűbb rétegek közvéleménye is rendkívül érzékenyen és vegyesen reagál a senkik kérdésére. A senkik közül sem próbálja meg mindenki a békés beilleszkedés útját választani. A senkik (talán az evolúció folytán, talán más okból) sokkal jobban alkalmazkodtak a hegybéli élethez, így tulajdonképpen különleges képességekkel bírnak az átlagos emberekkel szemben. Ez persze félelmet és kétségeket szül, a Hegy amúgy is forrongó népeinek körében.
KRÍZIS: - Az alsóbb és felsőbb szintek közti hatalmas társadalmi ellentétet a vallás és a hit egyenlíti ki. Bonaparte után szabadon: - A vallás az, ami visszatartja a szegényt, hogy megölje a gazdagot.- Azonban a vallás (avagy az Egy Háza) egyre mélyebben avatkozik a világi törvényhozás és végrehajtás jogköreibe is, ráadásul felhalmozott vagyonát latba vetve (melyet főként a második vallásháború folyamán szerzett) kezdi sorban felvásárolni a termelő gazdaságokat, "monopol" jogot kívánva ezzel kivívni az egész Hegy életben tartását, élelmezését illetően. Ez természetesen feszültséget szül a felvilágosult, de nem vallásos gazdagabb rétegek, az eladósodott szegények, az állami szervek és a vallás egyetlen valós erővel bíró manifesztációja, az Egy Háza között. Az Egy Házával szembeni nyílt fellépéshez azonban az túlságosan erős támogatásra tett szert a gazagabb és szegényebb rétegekben is.
Sokan -jogosan- polgárháborútól tartanak...
VADÁSZOK: - A Hegy gyomrában dúló néma háborútól távol, a mélyebb régiókban és a Hegy lábánál két hagyományőrző vadász állomás működik (az eredeti ötből), Zugvár, és Keletvég, akik célja, hogy emberek számára élhető vidéket találjanak a Hegyen kívül.
A vadászok emellett erős katonai erőt is képviselnek, amit többen is próbálnak kiaknázni, bár a vadászállomások politikai függetlenséget fogadtak, és legendásan hűek fogadalmukhoz, hitelveikhez.
Egy felfedezés aztán, melyet három Zugvadász tesz és ami a Hegyen kívül történik, komolyan megváltoztathatja az erőviszonyokat, és a vadászok életének békéjét is.
A vadászok intézménye még a királyok korából maradt fent, így a legrégebbi mostanáig működő szervezetek ezek, melyek erősen kötődnek a régi hitelvekhez, és a Hegy többi részétől elszeparáltan élnek és működnek.
Nemsokára új információkkal jelentkezünk az A HEGY KISOKOS második részében...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése